A Vrindavanban töltött negyedik nap reggelén korán lesétáltunk a Jamuna partjára, hogy a felkelő nap fényében is megcsodáljuk és megörökítsük a folyópartot. Teljesen kiélveztük a látványt, figyeltük a fürdőző embereket, vízben játszadozó gyerekeket, csak cél nélkül sétálgattunk, megnéztük, ahogy egy komp kiköt és emberek tucatjai árasztják el a partot. Sokan motorral, kerékpárral, nagy csomagokkal érkeztek és sietősen folytatták útjukat a falu irányába.
A napfelkeltét követően beültünk egy folyómederbe épített - kb. a következő monszunig fennálló - házikóba, melyben már korán reggel a mana mantrát énekelték. Az énekes előtt mikrofon, a parton messziről lehetett hallani a szent szavak lüktetését. Indiában bárhol, bármikor lehetőség volt csatlakozni a Hare Krisnát éneklők csapatához. Természetesen a parton végigkísérő gyerekek ide is követtek bennünket, így pillanatok alatt megtöltöttük az aprócska helyiséget. Leültünk és hallgattuk a zenét, miközben a fejünk felett amerikai mókusok szaladgáltak.
Elhagyva az épületet egy helyi teázóba tévedtünk, ahol egyszer használatos, félig kiégetett agyagcsuporban igazi indiai teát – teafű, tej, és cukor kombinációja – kóstolhattunk. Valódi ízélmény, a felforralt házi tej lágyabbá tette a tea aromáját, máshol nem tapasztalható ízt kölcsönözve a forró italnak.
A teázó elhagyását követően egy folyó mentén található ashramban reggeliztünk. A kolostor előtt bérelt buszunk várta, hogy búcsút vegyünk a településtől és folytassuk utunkat Agrában – ahová a megfelelő fények érdekében – mindenképpen naplemente előtt kellett megérkeznünk.
Az utazás nem volt unalmas, főleg, hogy útközben betértünk egy ájurvédikus farmra, ahol néhány órában az indiai népi orvoslás alapjaival ismerkedhettünk.
Ájurvéda
A farm tulajdonképpen egy ájurvédikus egészségközpont volt, ami több orvosi rendelőből és néhány kórházi elhelyezésre szolgáló szobából állt. Egyszerű, de tiszta körülmények, nyugodt, zajmentes környezet fogadott. Berendezés alig volt, arra nem nagy hangsúlyt fektettek a központot kialakító orvosok, a külsőségeknek – Európától eltérően – Indiában egyébként sincs túl nagy jelentősége.
Az intézetet működtető orvos nagyon barátságos fogadtatásban részesített minket. A férfi megjelenése, mozgása fiatalos volt, pontos életkorát nem lehetett meghatározni. Kiegyensúlyozottnak, mosolygósnak tűnt, a bemutatkozást követően rögtön gyógynövénykertjébe invitált, ahová elmondása az évek alatt alapján több ezer élőlényt telepített.
Fűben, fában orvosság
A kertben található növényekről elmondta, hogy mindegyik más gyógyhatással rendelkezik, sőt még az sem mindegy, hogy a növény mely része, milyen napszakban, vagy évszakban kerül begyűjtésre, illetve azt hogyan használják. Az asztrológiai képletek alkalmazása szintén szerepet játszik a kezelések során, a növények ültetésénél az égtájak és bolygók mozgását is figyelembe veszi. Mindennek szigorú rendje van, amit a megfelelő gyógyhatás érdekében fontos betartani.
Vendéglátónk több növényt bemutatott részünkre. Megmutatta például azt, ami nőgyógyászati problémákra, szív és érrendszeri betegségre vagy sebgyógyításra szolgál. Az aloe verát nagy mennyiségben felismertem, a nőgyógyászati problémára pedig a szemérmes mimózát javasolta, ami olyan érzékeny volt, hogy a legkisebb érintésre is becsukta leveleit. Elmondta, hogy az egyes növények hasonló energetikai tulajdonságokat hordoznak, mint az a szerv, amire hatásukat kifejtik. Ha jól értettem, akkor itt a növények energetikai rendszerre gyakorolt hatását, energia minőségét használták, és minden egyes növény – a legjobb gyógyhatás elérése érdekében – igényeinek megfelelő gondoskodásban részesült.
A kert megtekintését követően vezetőnk egy hatalmas terembe vezetett és ülve folytatta hivatása bemutatását.
Elmondta, hogy az ájurvéda több ezer éves hagyományra visszatekintő gyógyító rendszer, szanszkrit jelentése az élet tudománya. Lényeges, hogy a test, szellem, lélek egységét hangsúlyozza, és azt vallja, hogy a betegség oka mindig az egyensúly valamely irányba történő felborulása, melyet újra ki kell egyenlíteni. Éppen ezért a fizikai kezelés mellett a probléma kialakulásának lelki, szellemi folyamataival is foglalkozni kell.
Mindenki saját természete alapján cselekszik
Hippocrates: „Fontosabb azt tudni, hogy pontosan milyen alkatú a beteg egyén, mint azt, hogy milyen betegségben szenved.”
Az ájurvéda az emberek három csoportját, illetve ezek kombinációját különbözteti meg egymástól.
Vendéglátónk feltette azt a kérdést, hogy ki mit tenne abban a helyzetben, ha hirtelen egy kobra bukkanna fel a terem közepén.
Ez természetesen költői kérdés volt és ő maga meg is válaszolta. Elmondta, hogy biztosan lenne, aki elszaladna és elbújna, amíg valaki megoldja a helyzetet, lenne, aki segítséget kérne és olyan is akadna, aki a veszély megszűnése érdekében szembeszállna a kígyóval. Egyik megoldás sem jobb vagy rosszabb a másiknál, a lényeg, hogy mindenki fogadja el saját habitusát és annak megfelelően cselekedjen.
Ennek alapján az ájurvéda az emberek három csoportját különbözteti meg egymástól:
- vannak a vata (levegő) típusú emberek, akik a futást választanák,
- vannak a kapha (víz) típusúak, akik elszaladnak ugyan, de segítséget hívnának, és
- vannak a pitta (tűz) típusúak, akik szembeszállnának a kígyóval.
Az emberek típusának megismerése nagyon fontos, hiszen ez dönti el, hogy mi a jó és a kevésbé jó étel, energia, kezelési módszer az egyén számára. Az egyes típusok beazonosítását a testalkat, beszélgetés és pulzusvizsgálat együttes figyelembevételével végzik.
Mindenki meggyógyíthatja önmagát
A test, szellem és lélek minden esetben megbonthatatlan egységet alkotnak. Az egyén felépítése születését követően genetikusan meghatározott, így élete során szinte változatlan marad. Éppen ezért mindenki meggyógyíthatja önmagát, ha megérti saját testét, megismeri elméjét, és elsajátítja energetikai rendszere egyensúlyi állapota fenntartásának képességét.
„Legyen az ételed a gyógyszered, és a gyógyszered az ételed” és maradj gyógyszerek nélkül egészséges.
A másik fontos dolog, amit a módszer hangsúlyoz nem más, mint a táplálkozás. Az ájurvéda szerint az agni, vagyis az „élet tüze” és az emésztőrendszer állapota befolyásolja az anyagcsere folyamatait, az emésztőrendszer zavarai, vagy megfelelő működése szervesen hatnak egészségi állapotunkra. Még a tökéletes emésztés során is keletkeznek méreganyagok, a rosszul megemésztett táplálék azonban már a belekben elkezdi felszívódását és ezzel hatványozottan mérgezi szervezetünket. A bélrendszerben felszabaduló méreganyagok felszívódás által a véráramba kerülnek, majd eljutnak a test különböző pontjaira, ahol - csökkentve immunrendszerünk működését - felhalmozódnak, ezáltal különböző betegségeket idéznek elő testünkben.
Hippocrates: „Soha nem fogjuk megérteni a betegségek mibenlétét, amíg meg nem értjük az étel helyes megválasztásának fontosságát.”
Mindenki tudja, hogy az égéshez levegő szükséges, ezért is fontos, hogy úgy táplálkozzunk, hogy a gyomorban maradjon elég levegő, mely elengedhetetlen az elfogyasztott élelmiszer tökéletes elégetéséhez. Ezért soha ne együk tele magunkat és lényeges, hogy személyiségtípusunknak, energetikai rendszerünknek megfelelő táplálékot válasszunk, hiszen ezzel segítjük a tökéletes emésztés megvalósulását és egészségünk megőrzését.
Mint mindenben, itt is legfontosabb a megelőzés
Vendéglátónk elmondta, hogy az ájurvéda elsősorban a betegségmegelőzést hangsúlyozza, különböző módszerekkel igyekszik a test fiatalságának megőrzésére, az élet meghosszabbítására, az orvoslásban alkalmazott gyakorlatok pedig nemcsak egészségünk megőrzését, hanem önmagunk mélyebb megismerését is szolgálják. Rendszeres gyakorlással harmóniát és egyensúlyt alakíthatunk ki önmagunkban és környezetünkben egyaránt.
Az ájurvéda nem a nyugati tudományhoz hasonló alapokon nyugszik, az ősi tudás többnyire apáról fiúra száll. Egy ájurvédával foglalkozó orvos egész életén keresztül tanul, felhasználja az asztrológia és számtalan más tudományterület tanait, próbálja komplexen szemlélni a világot és az abban tapasztalt jelenségeket. Az egész világ egy rendszer, egy szerves egész, melyben senki és semmi nem független egymástól. A növényekre, csakúgy, mint az emberi szervezetre különböző energiák hatnak, mint például a bolygók mozgása, a Hold állása, stb. Egész más hatása van egy növénynek, amit telihold és egész más annak amit fogyó hold idején szedtek.
Itt nem lehet a nyugati orvosláshoz hasonló tömeggyógyításról beszélni, minden ember, minden eset más és más, ezért a kezelés sem feltétlenül egységes.
„Nem azzal kell foglalkozni, hogy mi lesz, hanem azzal, hogy mi van.”
Vendéglátónk elmondta, hogy arra a kérdésre, hogy valaki meggyógyul vagy meghal, nem tud válaszolni. Nincsenek tudományos bizonyítékaik, de neki nem is azzal a kérdéssel kell foglalkozni, hogy mi lesz, hanem azzal, ami jelen helyzetben van. Természetesen ő sem utasítja el a nyugati orvoslás vívmányait, a kezelések megkezdése előtt bemutatott röntgenfelvételek, egyéb vizsgálati anyagok megkönnyíthetik munkáját, a két terület szemléletmódja azonban mégis eltér egymástól.
Állapotfelmérés
Az elhangzottakat követően lehetőség volt teafű, gyógynövényolaj vásárlására és aki szerette volna egyéni konzíliumot kérhetett. Vezetőnk előzetesen elmondta, hogy az idő rövidsége miatt ne számítsunk mélyreható elemzésre, egy tapasztalatot viszont megér annak, aki szeretné kipróbálni a vizsgálatot.
A kíváncsiság természetesen engem is hajtott, így jelentkeztem és az analízis – európai mércével mérve - jelképes összegbe került. Az orvosnál kb. öt percet tartózkodtam, megmérte pulzusomat, megállapította személyiségtípusomat, kicsit beszélgettünk, tettem fel néhány kérdést, sok információt azonban nem kaptam. Persze nem is ez volt a cél és szerencsére konkrét problémával sem rendelkeztem, a kíváncsiságom kielégítése pedig megért ennyit. Végül vásárfia gyanánt masszázsolajjal és egy doboz gyógyteával távoztam.
Innen folytattuk utunkat tovább és izgatottan vártam, hogy megpillanthassam a Tadzs Mahal fényképeken monumentálisnak tűnő épületét.
Utolsó kommentek