Fotók: Sygma
Varanasziból a világörökség listáján szereplő Szarnáthba – a buddhizmus egyik szent helyére – látogattunk. A történelmi emlékhely Varanaszitól mintegy 8-10 kilométerre, északra található, nevezetessége, hogy kr.e. 528-ban Buddha – megvilágosodását követően – ezen a helyen kezdte meg tanításait, itt tartotta első beszédét, melytől kezdődően az egész vallás világhódító útjára indult.
Buddha később itt alapította meg első szerzetesi közösségét, mely akkoriban India egyik legnagyobb kolostorokból és templomokból álló tudásközpontjává vált. Buddha élete során többször visszatért Szarnáthba, mely tanításainak fő centruma volt.
A romkert jelenleg buddhista régészeti múzeum és zarándokhely egyben, ahová a világ számos pontjáról érkeznek az emberek.
Szarnáth romjainak megmaradt központi építménye a Dhamekh-sztúpa, melyet Buddha első prédikációjának színhelyén emeltek.
A sztúpa a kép közepén látható kiemelkedés, melynek tövében állandó a meditálók jelenléte.
Ott jártunkkor a Dhamekh-sztúpa árnyékában buddhista szerzetesek meditáltak.
A helyet béke és nyugalom lengte körül, a romokat szép zöld fű és ápolt növényzet vette körbe. Indiai utam során itt találkoztam a leginkább Európára emlékeztető növényzettel, az egész park leginkább egy angol kertre emlékeztetett.
A fű - természetes csapadék hiányában - nem hozza az eredeti angol gyep dússágát, ezt leszámítva azonban Angliában érezheti magát az ember.
Mi sem is tudtunk ellenállni a csábításnak, mindössze 10 perc szabad programot kaptunk, amit párommal a füvön heverészve töltöttünk. Jó lett volna itt aludni egy-két órácskát, erre azonban most nem nyílt lehetőségünk.
Szvasztika (nap kereszt)
A sztúpa oldalát faragások, elsősorban virágmotívumok díszítik, a falon található apró ablakok ál ablakok, szintén csupán díszítő elemként szolgálnak.
Az épület oldalán megtalálható az Indában oly sokat használt nap kereszt (szvasztika), ami Európában horogkereszt néven vált ismertté.
A szvasztika szanszkrit szó, jelentése jó szerencse, ami bárhol szerepel, pozitivitást sugároz magából és a jólétet szimbolizálja. Éppen ezért Indiában szinte mindenhol megtalálható ez a szimbólum. Használják templomfalakon, vallásos iratokon, ajándéktárgyakon, ékszereken, járműveken, az élet minden területén. Mivel Buddha eredetileg hindu hercegként született, így rajta keresztül a buddhizmus a szvasztikát is megörökölte.
A képen egy indiai otthon bejárata látható. A kapu fölött jól megfigyelhető a szvasztika szimbóluma. Európában ezen motívum nyilvános alkalmazása elképzelhetetlen.
A szvasztika számos kultúrában egyfajta védelmet jelent, Kínában például gyakran hímzik gyerekek ruhájára, hogy megvédje viselőjüket a gonosz szellemektől, japánban pedig ezzel jelölik a vegetáriánus ételeket.
A dzsainizmus hívei nem használják az om szimbólumot, így náluk a szvasztika még a hinduizmusnál vagy a buddhizmusnál is nagyobb jelentőséget kap.
Először furcsa volt szemlélni a szent helyeken ezt a motívumot, mivel felénk – a náci horogkeresztnek köszönhetően – elég negatív jelentés társul hozzá, így használata, mint tiltott önkényuralmi jelkép, Magyarországon is korlátozott.
India jelképe
Itt található India hivatalos jelképe, Asóka király oszlopának részlete. Az oszlop tetején négy ülő oroszlán van, melyből – sík ábrázolásban – egyszerre három látható. Alattuk kifaragva az indiai zászló közepén is megjelenő „Élet kereke”, melynek jobb oldalán egy bika, bal oldalán egy ló található. A szobor alatt az ország mottóját olvashatjuk, miszerint „Csak az igazság győzedelmeskedik”.
A kép internetes forrása: https://www.google.hu
Ha valaki látta a Gettómilliomos (Slumdog Millionaire) című filmet, akkor abban az az egyik kérdés, hogy mi India mottója, mely India zászlaján is szerepel. A főhős, mivel nem járt iskolába, nem tanult, így a helyes választ csak a közönség segítségével tudta megadni. A zászlón nem találtam a mottót, a filmben biztos az egész szimbólumra utaltak.
Asóka király
Asóka királyról nem sokat tudni, valamikor i.e. 274-232 között uralkodhatott. Törvényeit sziklákba, kőből készült oszlopokba vésette, melyekből 6 különböző helyszínen 14 Szikla-Rendeletet találtak. Ezeken az állatokkal való kegyes bánásmódtól egészen a Kalinga elleni háború történetéig sok érdekesség olvasható.
A Szarnáthban található oszlop az iszlám invázió alatt eltörött, a képen látható maradvány üvegfal mögött volt megtekinthető. Az oszlop hiányos darabokkal volt kiállítva, a tetején lévő szimbólumot nem tudtuk megtekinteni, azt külön tárolták.
Az oszlopon prakrit nyelvjárásban szerepelnek a feliratok. Ez a nyelvjárás régen kiveszett az indiai nyelvből, így a szövegek megfejtése nem volt könnyű feladat. Ma már a rendeletek szövege magyar nyelven is hozzáférhető az interneten (http://terebess.hu/keletkultinfo/asoka.html). Nagyon érdekes erkölcsi tanulságokat, útmutatókat tartalmaz, meglepően aktuális olvasmány.
A szabályok elsősorban erkölcsi érvényűek, valamint nem egyszer tartalmazzák Asóka király meditáció során megélt tapasztalatait. A törvények értelmezése megkívánják a befelé tekintést és a mások iránti feltétlen tiszteletet, a sziklába vésett szabályok semmiféle politikai vagy vallási tartalommal nem rendelkeznek.
Budddhizmus és hinduizmus
„Légy alázatosabb a fűnél, béketűrőbb a fánál, adj meg minden tiszteletet másoknak, anélkül, hogy azt magadnak elvárnád. Ezáltal válsz méltóvá arra, hogy zenghesd Isten szent nevét.”
Vezetőnk a sztúpa árnyékában előadást tartott a buddhizmus kialakulásáról és bemutatta a buddhizmus és hinduizmus közötti különbségeket. A dharma (jelentése: a magasabb igazságok útja) különböző értelmezése különböző vallási irányzatok megjelenését eredményezte. Indiából négy fő dharma központú irányzat indult útjára, melyek a következők: hinduizmus, buddhizmus, dzsainizmus és a szikhizmus.
Bár Buddha soha nem tartotta és nevezte magát istenségnek, a hindu hagyomány szerint Buddha – a legfőbb istenség – Visnu 9. avatárja, reinkarnációja, legfőbb megtestesülése volt. Buddha a hindu vallást új alapokra helyezte, így indult a buddhizmus hódító útjára, mint a hinduizmustól különböző vallási irányzat.
A hinduizmus és a buddhizmus egy tőről fakad, a két vallás kapcsolatát úgy tudnám szemléltetni, mint a katolikus és református egyház viszonyát. A hinduk szent irata a Védák könyve, melyet Brahma Isten nyilatkoztatott ki a világ keletkezésekor és annak tartalmát a hívek azóta is feltétel nélkül tisztelik. A Védák könyve négy részből áll, keletkezését több ezer (4000-5000) évre datálják. A buddhizmus követői már nem a Védákat tekintik legfőbb értéknek, mivel Buddha szerint az abban foglaltakat többször módosították és az idők folyamán szövege a társadalmi pozíciók bebiztosításának eszközévé vált.
A buddhizmus követői isten személyéről sem nyilatkoznak, nem mondják, hogy nem létezik, de ennek az ellenkezőjét sem állítják. Egyes nézetek a buddhizmust a világ egyetlen ateista vallásfilozófiájának tartják.
A Szarnáthban tett látogatás a Varanasziban töltött napok lezárását jelentette, melyet követően indultunk tovább, hogy meghódítsuk a Himalája magasságait és megismerkedjünk az ott élő emberekkel, kultúrával, de erről bővebben a következő történetben mesélek majd.
Utolsó kommentek